Brucellózis

A brucellózis jelentős gazdasági kihatású fertőző állatbetegség. A betegséget a Brucella család különféle baktériumai okozzák, amelyek egy-egy állatfaj megtámadására hajlamosak. A legtöbb Brucella faj azonban képes más állatfajokat is megfertőzni.

Megtámadja a szarvasmarhát, a sertést, a juhot és a kecskét, a tevét, a lóféléket és a kutyát. Ezeken kívül más kérődzőket, néhány tengeri emlőst és az embert is megfertőzheti. A betegséget az állatoknál vetélés vagy meddőség jellemzi. Miközben az állat általában meggyógyul, és a kezdeti vetélés után képes lesz élő utódot világra hozni, általában továbbra is terjeszti a baktériumot.

Hol található meg a betegség?

A leggyakoribb előfordulás a Közel-Keleten, a Földközi-tenger térségében, Afrika Szaharától délre fekvő részén, Kínában, Indiában, Peruban és Mexikóban figyelhető meg. Jelenleg a közép- és délnyugat-ázsiai országokban növekszik leginkább az esetek száma. Számos nyugat- és észak-európai ország, valamint Kanada, Japán, Ausztráliáról és Új-Zéland is feltételezhetően mentes a kórokozótól.

Hogyan terjed a brucellózis?

A brucellózis rendesen az állat vetélésekor vagy ellésekor terjed, mert a fertőzött állat váladékaiban magas a baktériumok szintje. A baktériumok az emlőben is megtelepednek és megfertőzik a tejet is. A betegség a bőr sérülésével vagy a nyálkahártyán keresztül más állatokra és az emberre is átterjedhet.

Nagyban nehezíti a felszámolásra irányuló erőfeszítéseket a betegség vadon élő rezervoárja.

Milyen közegészségügyi kockázat kötődik a betegséghez?

A brucellózis az embert is rendkívül könnyen megfertőző zoonózis, amely a Bang-kór, máltai láz vagy unduláló láz néven ismert betegséget okozza.

Az embereken észlelhető tünetek közé tartoznak az időnkénti vagy szabálytalan láz, a fejfájás, a gyöngeség, a heves verejtékezés, a hidegrázás, a súlycsökkenés és az általános fájdalom. Belső szervek, köztük a máj és a lép is megfertőződhetnek. A fertőzésnek az állatorvosok, gazdálkodók és vágóhídi dolgozók is hatványozottan ki vannak téve, hiszen fertőzött állatokkal és elvetélt magzatokkal vagy placentával érintkeznek. A betegség fertőzött állat nem pasztörizált tejének elfogyasztásával is átterjedhet az emberre.

Melyek a betegség klinikai tünetei?

A betegség tipikusan enyhe; a fertőzött állat a vetélést megelőzően kevés tünetet mutat. A hímek heréi megduzzadhatnak, illetve előfordul, hogy a baktériumok az ízületekben helyezkednek el, ami ízületi gyulladást okoz. Lovakon marsipolynak nevezett állapotot idéz elő, ami a nyak vagy a hát megduzzadásával jár. A vemhes kanca elvetél vagy gyönge és sérülékeny csikót hoz világra. A brucellózis fontosságát az adja, hogy – vetéléssel, terméketlenséggel, placenta-visszamaradással, halvaelléssel, vagy gyönge utód ellésével – rontja a reproduktív teljesítményt. Rendkívüli gazdasági veszteséget tud okozni a tejtermeléssel, illetve juh, kecske vagy sertés tenyésztésével foglalkozó gazdálkodóknak.

Hogyan diagnosztizálják a betegséget?

A betegség sejthető a klinikai tünetek, például a vetélés alapján, a megerősítés azonban szerológiai tesztekkel majd a baktérium izolálására és azonosítására előírt laboratóriumi tesztekkel történik.

Mit lehet tenni a betegség megelőzése és az ellene való védekezés érdekében?

A szerológiai és tejen végzett (például a tej-gyűrűpróba) szűrővizsgálatok fontos szerepet játszik a betegség felszámolására irányuló kampányokban is. Endemikus területeken gyakran oltást használnak a betegség előfordulásának csökkentésére.

Az emberi brucellózis leginkább az állatok fertőzöttségének kontrollálásával előzhető meg. A fertőzött állatból származó tej pasztörizálása is fontos módja volt az emberekben megjelenő fertőzés csökkentésének.