Tetanusz

A tetanusz egy gyakran halállal végződő fertőző betegség, ami leginkább az izommozgató idegeket érinti. Kórokozója a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium. Spórái mindenütt előfordulnak az utca porában, vagy a kerti földben. Ha a spórák nyílt sebbe kerülnek, akkor a fertőzés bekövetkezett. Levegőtől, oxigéntól elzárt helyen a baktérium elszaporodik, és toxinokat termel, amik károsítják az izommozgató idegeket, ezzel bénulást és görcsöket okoznak, és károsítják a szívet is. Görcsöt okoz az állkapocsban, és a test más helyein.[1] A fertőzés védőoltással megelőzhető, a betegség kialakulása profilaxissal megakadályozható.


Kórokozója
A tetanuszt gyakran a rozsdával kapcsolják össze, de ez az elgondolás félrevezető. A rozsdás objektumok, drótok, szögek gyakran kint találhatók, de a rozsda önmagában nem okoz tetanuszt. A rozsdás fém felülete jó helyet kínálnak a C. tetani spóráinak, és a hegyes végek átszúrhatják a bőrt, lehetőséget nyújtva a baktériumoknak a fertőzésre.

A sebbe jutva a spórák felélednek, beindul az anyagcseréjük, és szaporodni kezdenek. Így a szög szúrása tetanuszfertőzést okozhat, akár rozsdás a szög, akár nem, mivel ugyanaz a tárgy kínálja az oxigénmentes környezetet, mint ami a sebet okozza.

Elterjedése
A tetanusz elterjedt az egész Földön. A betegség majdnem kizárólagosan azokat érinti, akik nincsenek beoltva ellene, vagy nem megfelelően vannak oltva.[1] Gyakoribb a meleg, nedves éghajlatú vidékeken, ahol a talaj szerves anyagokban gazdag. Ez részben a szerves trágyával dúsított talajokra is igaz, mivel a tetanusz spórái sok állat beleiben és ürülékében fellelhetők. Mezőgazdasági vidékeken jelentős számú ember is hordozó. A spórák megtalálhatók a bőr felszínén és a szennyezett heroinban.[2] A heroint használók egy külön kockázati csoportot alkotnak, különösen azok, akik injekcióban adják be magukba a szert.

A nem iparosodott országokban a tetanusz máig jelentős egészségügyi probléma, különösen az újszülöttek tetanusza. Évente egy millió tetanuszfertőzést jelentenek, és a betegségben meghaltak számát a különböző becslések 300 ezer és 500 ezer közé teszik.

Tünetei

A tetanusz az akarattal mozgatható vázizmokat bénítja. A szívizmot nem bénítja annak önálló ingerületvezetési rendszere miatt. A különböző beszámolók szerint a halálozási arányszám 48 és 73% között változik. Legmagasabb az arány a nem oltottak és a 60 évnél idősebbek között.

A lappangási idő 8 nap és több hónap között változik.[3][4] Minél messzebb van a sérülés helye a központi idegrendszertől, annál később jelentkeznek a tünetek. Minél hamarabb jelentkeznek a tünetek, annál súlyosabbak.[5] Az újszülöttek tetanuszában a születéstől számított lappangási idő 4 és 14 nap között változik, de átlagosan 7 nap. A klinikai leletek alapján a tetanusz négy megjelenési formája különíthető el.

* Az általános tetanusz a tetanusz leggyakoribb formája (80%). Első jele az állkapocs megmerevedése által létrejött szájzár, és a mimikai izmok görcse miatt beálló akaratlan mosoly, a risus sardonicus. Ezt követi a nyak megmerevedése, nyelési nehézségek, majd a mellkasi és a hátizmok görcse. A további tünetek közé tartozik a hőemelkedés, az enyhe láz, az izzadás, és a heves szívdobogás. Gyakoriak a percekig tartó görcsök. A görcsök hatására a hát homorúvá feszül. Négy héten belül elmúlnak a görcsök, de a teljes gyógyulás több hónapot is igénybe vehet.
* Az újszülöttek tetanusza az általános tetanusz újszülötteken megjelenő formája. Oka a köldökcsonk fertőzöttsége. Az áldozatok olyan újszülöttek, akik anyjuk oltatlansága miatt nem szerezhetnek passzív immunitást. A fejlődő országokban ez a betegség felelős az újszülött kori halálozás 14%-áért. A fejlett országokban ritka.
* A helyi tetanusz a tetanusz ritka formája, amit a fertőzés helyén levő izmok állandó összehúzódása jellemez. Ez hetekig is eltarthat. Enyhébb, mint az általános tetanusz, de könnyen átalakulhat azzá. 1%-os valószínűséggel halálos.
* Az agyi tetanusz a betegség egy ritka formája, amit fejsérülés, vagy középfülgyulladás okozhat. Ekkor az agyidegeket támadja meg, különösen az arcideget.

Felismerése
Jelen ismereteink szerint a tetanuszt nem lehet vérteszt alapján felismerni. A baktériumok jelenléte szintén nem ad támpontot, mivel csak a betegek 30%-ából mutatható ki. A C. tetani laboratóriumi azonosítása csak egérkísérlettel lehetséges. Ezért a diagnózis minden esetben a tüneteken alapul.

A spatula teszt klinikai teszt, amiben egy spatulával benyúlnak a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak. A The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene egy jelentése szerint a teszt nem ad hamis negatív eredményt, és a hamis negatív eredmény valószínűsége 6%

Kezelés
A sebet ki kell tisztítani, és az elhalt, vagy fertőzött szövetet eltávolítani. Az antibiotikumok közül inkább metronidazole-t adnak, mint penicillint, mert az utóbbi növeli a görcsöket. Így csak akkor használják, ha nincs kéznél metronidazole. Az emberi anti-tetanospasmin immunoglobulinnal vagy tetanusz immunoglobulinnal való passzív immunizálás gyötrelmes. Ha a specifikus immunglobulin nem érhető el, akkor normál emberi immunglobulint adnak. A tetanusz minden áldozata beoltandó a betegség ellen, vagy emlékeztető oltást kell, hogy kapjon.