Száj- és körömfájás

A száj- és körömfájás latinul, vagyis tudományos nevén aphtae epizooticae egy erősen ragályos, olykor halálos, a párosujjú patás állatokat fenyegető vírus (Aphthovirus) okozta betegség. A kórokozó fő áldozatai a szarvasmarha, a disznó, a birka vagy a kecske, valamint bivaly és szarvas, de elefánt és sün is megkaphatja; a lovat, ami nem párosujjú patás, a vírus nem támadja meg.

Igen ritkán a vírus az embert is megfertőzheti, de a fertőzöttek akkor is elég gyorsan felépülnek influenzához hasonló rosszullét érzésével, lázzal, hányással, a szájfal lekopásával és felhólyagzással járó tüneteik megszűntével. Emberek közötti fertőzés eddig még nem fordult elő sokkal gyakoribb, hogy a vírust hordozó egyén egy állatot fertőz meg.


Egyes esetekben a betegségre hajlamos fertőzött állat nem mutatja a betegség tüneteit. Ezek az egyedek a betegség hordozóivá válnak. Más állatok is hordozhatják a betegséget, amire példa a kutya esete 1952-ben (Kanadában) ami fertőzött csontokkal terjesztette a kórt, és a farkas a Szovjetunióban

Tünetek
A betegség inkubációs (lappangási) ideje 2-12 nap. A betegség magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan lecsökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó, vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat megsántul. A hímnemű állat heréje megdagad, a nőstény tejhozama pedig lényegesen lecsökken. Egyéb tünetek: gyengeség, hidegrázás. Bár a fertőzött állat a betegség lefolyása után végülis felépül egyesek esetében a betegség „szív-izom gyulladáshoz” (myocarditis) és halálhoz vezethet, különösen gyenge, például újszülött borjak esetében. Más állatokat a vírus (aszimptomatikusan) nem támadja meg: ezek a betegség hordozóivá válnak.

A vírus terjedési módjai
Leggyakoribb terjedési mód: közvetlen érintkezés a fertőzött és egészséges állatok között (csordán belül)
levegőben közvetlen állatok közötti kontaktus nélkül: szél és útijármű forgalom révén
az állatok gondozói ruházata közvetítésével
fertőzött takarmánnyal való kontaktus útján
pocsolyavíz, nyers állati húsmaradvány és fertőzött állati húsmaradványokat tartalmazó táplálékpótlék
marhák esetén fertőzött bika ondója útján

A vírus megmarad hideg körülmények között (például fagyasztott húsban), de elpusztul a hőtől, szárazságtól és a fertőtlenítőktől.

A fertőzött állatok 2-3 hét alatt felépülhetnek, a betegség elszigetelésének érdekében azonban a beteg állatokat előbb vesztegzárba, vagyis egészségügyi zárlatba (angolul quarantine) teszik, majd elpusztítják, húsukat pedig megsemmisítik. Olyan személyeket, akik fertőzött területen jártak, fertőtlenítik ruházatukkal együtt, gyakran fertőtlenítő folyadékot tartalmazó kádon való átsétálás távolítja el a cipőtalpon megtelepedett vírusokat.