2011. április 28., csütörtök

Fára is tud mászni a kecskee??


Aki nem hiszi, hogy a kecskék igenis tudnak fára mászni, az csomagoljon, és irány Marokkó.

Ezek az állatok az argan fa leginkább olajbogyóhoz hasonlítható gyümölcsére ácsingóznak, egyik fát a másik után mászva, miközben az állattartók követik őket.
Az állatok gazdái nem a furcsa látvány miatt kísérik a kecskéket...

Sokkal prózaibb oka van. Az Argan fa gyümölcsének olyan magja van, amit az állatok képtelenek megemészteni, ezért vagy kiköpik azokat, vagy pedig egyszerűen kiszedik belőle, amit azután az állatok gazdái gondosan összegyűjtenek.



Az összeszedett magot ugyanis főzéshez is fel lehet használni és a kozmetikai ipar is előszeretettel alkalmazza alapanyagként. A területet a fák védelme miatt természetvédelmi területté nyilvánították.

2011. április 22., péntek

Léccel verték szét a kecske fejét

Különös kegyetlenséggel pusztítottak el egy kiskecskét a minap Csornán. A fejét verték szét egy lécdarabbal. A brutális támadás gazdája biztonságérzetét is összetörte.




Állatkínzás miatt nyomoz a csornai rendőrség. Egy kecskét vertek agyon ismeretlenek a napokban Csornán. A gazda, Horváth János nem tudja, kinek állt útjában a féléves jószág. Annyi biztos számára, hogy tanyáján nem először járhattak a „gyilkosok".

A Horváth-tanya a Bartók Béla utca „háta mögött", az úgynevezett gödrök közelében van. Néhány bárány és most már eggyel kevesebb kecske lakja. A nyugdíjas férfi hobbiból tartja őket, szabadidejét tölti el állatai között. Az egyik reggel szörnyű látvány fogadta a karámban.



A kiskecske az ajtóhoz közel feküdt, rögtön láttam, hogy nem csak pihen – idézte fel a Kisalföldnek. – A lelketlen betolakodók egy lécdarabbal verték szét a fejét. Korábban is észrevettem már, hogy idegenek járnak a területen, mivel több helyen letiporták a kerítést. Kárt azonban nem okoztak, nem vittek el semmit, és se a kecskéket, se a birkákat nem bántották. Hogy most miért vadultak meg, nem tudom. Biztos, hogy kergették a többit is, de azoknak talán sikerült elbújniuk. Mindenesetre már nem olyan barátságosak, mint voltak még néhány nappal ezelőtt is.


Horváth Jánosnak a történtek után elment a kedve a hobbigazdálkodástól. Azon gondolkodik, hogy felszámolja az állatállományt és a kertet is eladja. Bizonyára nem kevés munkát fektetett bele, ezért nehéz szívvel válna meg kedvenceitől.

– Ezek után már nem is érzem biztonságban őket. A tettesek bármikor visszajöhetnek és az állatok védtelenek. Hiába tartok két kutyát is. Úgy gondoltam, nyugdíjasként a békét találom majd itt meg, a természetben. Most ezt a nyugalmat és biztonságérzetet törték össze – tette hozzá a gazda.

A csornai rendőrök állatkínzás miatt folytatják a nyomozást ismeretlen tettes ellen. Megtudtuk: a tanyán talált lécdarabbal verték agyon az állatot. A tetem vizsgálatát elvégző állatorvos szerint koponyaűri bevérzés okozta pusztulását. Azaz, szétverték a fejét.

2011 Áprilisi Híre egy Kecskéről!


A kecske találékonysága figyelemre méltó! Megoldja magának az étkeztetést.

2011. április 11., hétfő

Lucernáról és adagolásáról Kecskéknek



Sok helyen kérdezték, hogy mitől van a kecskének folytonos vizelési ingere hát el árulóm átlagban azoknál fordul elő akik folyamatos lucerna etetésével látják el a kecskéket mivel a Lucernában nagy mennyiségben található kalcium és az húgykövet okoz a jószágnál. Főleg a bakok részére!
Ismeretes, hogy a lucernaszéna tápanyagokban és ásványi anyagokban igen gazdag: 100 kg lucernaszénában átlagosan 2,7 kg N, 0,7 kg P2O5, 1,5 kg K2O, továbbá 3 kg CaO és 2,5 kg MgO található, amelyeket a N kivételével mind a talajból vesz fel a növény. A makroelemek mellett kisebb mennyiségben mezoelemek /Mg, Na, S/, nyomokban pedig mikroelemek /B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn/ is találhatók a lucernaszénában.
A lucerna fajlagos tápanyagigénye 100 kg szénára vonatkoztatva: 2,7 kg N, 0,7 kg P2O5 és 1,7 kg K2O, ami összesen 5,1 kg NPK-hatóanyagnak felel meg. Természetes, hogy a lucerna fajlagos

Ezek tudatában Réti széna és kis mennyiségben adagolva a Lucerna a jószágnak. Lucerna túlzásba vitt adagolása amint le írtam hugykövet, illetve folytonos félfújódást okoz.

2011. április 8., péntek

Népi Kecske Tartás Magyarországon


A hazai etnográfia eddigi története során az állattartás és pásztorkodás volt az egyik legtöbbet kutatott téma. Nem véletlen, hogy Földes László bibliográfiája már másfél évtizeddel ezelőtt könyvtárnyi irodalmát tárta fel e kérdéskörnek,1 s azóta sem csökkent a publikációs kedv ezen a területen.

Letölthető és olvasható PDF Formátumban ITT

2011. április 5., kedd

Panaritium ("büdös sántaság")


Mi okozza?
A Dichelobacter (korábban Bacteroides) nodosus.
Szigorúan anaerob baktérium, fehérjebontó enzimet termel, elbontja a húst, sőt a szarut is. Vannak virulens és enyhébb elváltozásokat okozó változatai is. A betegség megjelenésében más baktériumok (pl. clostridiumok, staphylococcusok stb.) és hajlamosító körülmények is szerepet játszanak: meleg, nedves időjárás, felázott vagy köves talajon való hajtás, zsúfoltság, rossz tartási feltételek, csülökápolás elhanyagolása, lábvégek sérülései, bélsárral tartósan szennyezett lábvégek stb.
Mikor fordul elő?
A fenti hajlamosító körülmények esetén. Egyes állományokban járványszerűen is felléphet. Bizonyos fajták, így pl. a puhább szarutokkal rendelkező húsfajták érzékenyebbek iránta. Az életkor is befolyásolhatja, mert idősebb juhokban a szarutok könnyebben elválik az irhától. Tartós fertőzési forrást jelentenek a talprothadásban szenvedő juhok. Nálunk főként a tavaszi és az őszi csapadékos időszakokban gyakoribb. A száraz meleg és hideg nem kedvez a betegségnek.
Milyen tünetek vannak?
A csülök közötti bőrön vagy a pártaszélen kezdetben savóval, majd gennyel telt lapos hólyagok jelennek meg. Ezek felfakadása után fekélyek keletkeznek, a szövetelhalás ráterjedhet a csülök irhájára, mely elszürkül, ellágyul, változó nagyságú területeken elválik a szarutoktól. Az elvált irha és a szarutok között kezdetben híg, később kenőcsszerű vagy gennyes váladék halmozódik fel, ez feltűnően bűzös, rothadt sajtra emlékeztető szagú. Az elhalás néha az ujjcsontokra is ráterjed. Az esetek nagyobbik részében csak az egyik lábvég betegszik meg, de előfordul mind a négy lábvég betegsége is. Az állatok sántítanak, sokat fekszenek, térdelve vagy ülve esznek, a beteg anyák étvágytalanok, elapasztanak.
A betegség lefolyása általában hosszadalmas, a juhok fokozatosan lesoványodnak, ha a négy lábvég egymás után betegszik meg, akár fél évig is eltarthat.
Megelőzés, védekezés
Tiszta, száraz alom, rendszeres csülökápolás, lábvégsérülések kerülése, istállók kijárata, itatók körüli tócsák megszüntetése. Vásárlás előtt meggyőződni a betegségtől való mentességről, vásárlás után egy hónapos karantén.
Enyhébb esetekben a levált szarurészek eltávolítása után a beteg irha fertőtlenítőoldattal történő 2-3 naponkénti kezelése (ma már számos, kifejezetten ezt a célt szolgáló készítmény van forgalomban - kenőcsök, sprayk, hintőporok stb.).
Lábfürdők: 5%-os formalin, 1 %-os sterogenol, 10 %-os cink-szulfát stb. Megelőzésként hetente egyszer, 5 percig tartó "lábáztatás".
Megelőzésre jól bevált az alom szuperfoszfátos beszórása: 500 férőhelyes hodályban harmadnaponként 50 kg szuperfoszfát alomba szórása.
A betegeket el kell különíteni. Súlyosabb esetekben gyógyulás csak egyedi, sebészeti ellátással (éles késsel minden elhalt szövetet belülről kifelé irányulva el kell távolítani) és ehhez társuló gyógyszeres kezeléssel lehetséges. Előfordulhat, hogy légyálcák (nyüvek) lepik el a lábvéget, ilyenkor légyirtó lemosószert is alkalmazni kell.
Ott, ahol a betegség súlyos veszteségeket okoz, inaktivált vakcinák igénybevételére van lehetőség (oltás hathetes különbséggel kétszer).

Tetanusz

A tetanusz egy gyakran halállal végződő fertőző betegség, ami leginkább az izommozgató idegeket érinti. Kórokozója a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium. Spórái mindenütt előfordulnak az utca porában, vagy a kerti földben. Ha a spórák nyílt sebbe kerülnek, akkor a fertőzés bekövetkezett. Levegőtől, oxigéntól elzárt helyen a baktérium elszaporodik, és toxinokat termel, amik károsítják az izommozgató idegeket, ezzel bénulást és görcsöket okoznak, és károsítják a szívet is. Görcsöt okoz az állkapocsban, és a test más helyein.[1] A fertőzés védőoltással megelőzhető, a betegség kialakulása profilaxissal megakadályozható.


Kórokozója
A tetanuszt gyakran a rozsdával kapcsolják össze, de ez az elgondolás félrevezető. A rozsdás objektumok, drótok, szögek gyakran kint találhatók, de a rozsda önmagában nem okoz tetanuszt. A rozsdás fém felülete jó helyet kínálnak a C. tetani spóráinak, és a hegyes végek átszúrhatják a bőrt, lehetőséget nyújtva a baktériumoknak a fertőzésre.

A sebbe jutva a spórák felélednek, beindul az anyagcseréjük, és szaporodni kezdenek. Így a szög szúrása tetanuszfertőzést okozhat, akár rozsdás a szög, akár nem, mivel ugyanaz a tárgy kínálja az oxigénmentes környezetet, mint ami a sebet okozza.

Elterjedése
A tetanusz elterjedt az egész Földön. A betegség majdnem kizárólagosan azokat érinti, akik nincsenek beoltva ellene, vagy nem megfelelően vannak oltva.[1] Gyakoribb a meleg, nedves éghajlatú vidékeken, ahol a talaj szerves anyagokban gazdag. Ez részben a szerves trágyával dúsított talajokra is igaz, mivel a tetanusz spórái sok állat beleiben és ürülékében fellelhetők. Mezőgazdasági vidékeken jelentős számú ember is hordozó. A spórák megtalálhatók a bőr felszínén és a szennyezett heroinban.[2] A heroint használók egy külön kockázati csoportot alkotnak, különösen azok, akik injekcióban adják be magukba a szert.

A nem iparosodott országokban a tetanusz máig jelentős egészségügyi probléma, különösen az újszülöttek tetanusza. Évente egy millió tetanuszfertőzést jelentenek, és a betegségben meghaltak számát a különböző becslések 300 ezer és 500 ezer közé teszik.

Tünetei

A tetanusz az akarattal mozgatható vázizmokat bénítja. A szívizmot nem bénítja annak önálló ingerületvezetési rendszere miatt. A különböző beszámolók szerint a halálozási arányszám 48 és 73% között változik. Legmagasabb az arány a nem oltottak és a 60 évnél idősebbek között.

A lappangási idő 8 nap és több hónap között változik.[3][4] Minél messzebb van a sérülés helye a központi idegrendszertől, annál később jelentkeznek a tünetek. Minél hamarabb jelentkeznek a tünetek, annál súlyosabbak.[5] Az újszülöttek tetanuszában a születéstől számított lappangási idő 4 és 14 nap között változik, de átlagosan 7 nap. A klinikai leletek alapján a tetanusz négy megjelenési formája különíthető el.

* Az általános tetanusz a tetanusz leggyakoribb formája (80%). Első jele az állkapocs megmerevedése által létrejött szájzár, és a mimikai izmok görcse miatt beálló akaratlan mosoly, a risus sardonicus. Ezt követi a nyak megmerevedése, nyelési nehézségek, majd a mellkasi és a hátizmok görcse. A további tünetek közé tartozik a hőemelkedés, az enyhe láz, az izzadás, és a heves szívdobogás. Gyakoriak a percekig tartó görcsök. A görcsök hatására a hát homorúvá feszül. Négy héten belül elmúlnak a görcsök, de a teljes gyógyulás több hónapot is igénybe vehet.
* Az újszülöttek tetanusza az általános tetanusz újszülötteken megjelenő formája. Oka a köldökcsonk fertőzöttsége. Az áldozatok olyan újszülöttek, akik anyjuk oltatlansága miatt nem szerezhetnek passzív immunitást. A fejlődő országokban ez a betegség felelős az újszülött kori halálozás 14%-áért. A fejlett országokban ritka.
* A helyi tetanusz a tetanusz ritka formája, amit a fertőzés helyén levő izmok állandó összehúzódása jellemez. Ez hetekig is eltarthat. Enyhébb, mint az általános tetanusz, de könnyen átalakulhat azzá. 1%-os valószínűséggel halálos.
* Az agyi tetanusz a betegség egy ritka formája, amit fejsérülés, vagy középfülgyulladás okozhat. Ekkor az agyidegeket támadja meg, különösen az arcideget.

Felismerése
Jelen ismereteink szerint a tetanuszt nem lehet vérteszt alapján felismerni. A baktériumok jelenléte szintén nem ad támpontot, mivel csak a betegek 30%-ából mutatható ki. A C. tetani laboratóriumi azonosítása csak egérkísérlettel lehetséges. Ezért a diagnózis minden esetben a tüneteken alapul.

A spatula teszt klinikai teszt, amiben egy spatulával benyúlnak a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak. A The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene egy jelentése szerint a teszt nem ad hamis negatív eredményt, és a hamis negatív eredmény valószínűsége 6%

Kezelés
A sebet ki kell tisztítani, és az elhalt, vagy fertőzött szövetet eltávolítani. Az antibiotikumok közül inkább metronidazole-t adnak, mint penicillint, mert az utóbbi növeli a görcsöket. Így csak akkor használják, ha nincs kéznél metronidazole. Az emberi anti-tetanospasmin immunoglobulinnal vagy tetanusz immunoglobulinnal való passzív immunizálás gyötrelmes. Ha a specifikus immunglobulin nem érhető el, akkor normál emberi immunglobulint adnak. A tetanusz minden áldozata beoltandó a betegség ellen, vagy emlékeztető oltást kell, hogy kapjon.

2011. április 1., péntek

HISTOPHILUS SOMNI ELSŐ IZOLÁLÁSA HAZAI KECSKEÁLLOMÁNYOKBAN


A Histophilus somni (korábbi neve: Haemophilus somnus) szarvasmarhában és juhban a felső légúti, valamint a genitális nyálkahártyákon előforduló fakultatív pathogén, Gram negatív baktérium. A kommenzalista H. somni törzsek nyálkahártyákon történő tünetmentes hordozása mindkét fajban gyakori, míg a pathogén törzsek szarvasmarhában tüdőgyulladást, thromboemboliás meningoencephalitist, vérfertőzést, szívizomgyulladást, ízületgyulladást, juhban pedig vérfertőzést, tőgygyulladást, mellékhere- és heregyulladást idézhetnek elő. A H. somni jelenlétét, valamint kórtani szerepét eddig nem igazolták más háziállat fajban.

A szerzők 2007 márciusa és szeptembere közt tíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kecskeállományban végeztek mintagyűjtést, H. somni esetleges jelenlétének igazolására.

A vizsgálatok során 205 (192 anya, 12 kos, 1 hermafrodita) állatból orr-, hüvely-, valamint tasak tampon mintákat gyűjtöttek. A megfelelő tenyésztési eljárásokat alkalmazva, két állományból, összesen 11 morfológiai, tenyésztési és biokémiai tulajdonságaik alapján Histophilus somni-nak meghatározott törzset izoláltak.

A klasszikus bakteriológiai módszerekkel meghatározott baktériumtörzsek egy részének (3 törzs) elvégezték a 16S rRNS gén szekvencia analízisén alapuló faj szintű meghatározását. A vizsgált 16S rRNS génszakasz alapján két törzs a CCUG 46772 számú, juh vérfertőzésből (Stephens et al., 1983) izolált típustörzshöz, míg egy törzs a 129Pt jelzésű szarvasmarha tasakból izolált kommenzalista Histophilus somni törzshöz állt a legközelebb.

A rendelkezésre álló 11 kecske eredetű H. somni törzs összehasonlító vizsgálatát, a szénforrás-hasznosításon alapuló, fajszintű meghatározást is lehetővé tevő BIOLOG MICROSTATION™ ID SYSTEM (Biolog, Ca) segítségével végezték el.

A rendszer által vizsgált 95-féle egyedüli szénforrás közül, 11 szénforrást a törzsek 100%-a, míg 76 szénforrást egyetlen törzs sem volt képes hasznosítani.

A szerzők a vizsgált törzsek szénforrás-hasznosításon alapuló anyagcsere ujjlenyomata alapján, törzsfán kívánják szemléltetni a különböző eredetű törzsek közti különbségeket illetve hasonlóságokat.

SZIE-ÁOTK, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék1 Bakteriológia
SZIE-ÁOTK, Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és
Állatorvosi Etológiai Tanszék2

HÁZIÁLLATOKBÓL IZOLÁLT HISTOPHILUS SOMNI TÖRZSEK SZÉNFORRÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

Jánosi Katalin1, Makrai László1, PhD., Hajtós István, az áo. tud. kandidátusa, Varga János1, az MTA levelező tagja, Tirián Attila E.2, Fodor László1, az áo. tud. kandidátusa

A Histophilus somni (korábbi neve: Haemophilus somnus) egy Gram-negatív, igényes, fakultatív pathogén baktérium, mely főként a genitális és felső légúti nyálkahártyákon fordul elő szarvasmarhában és juhban. Jelenléte igazolt kecske genitális nyálkahártyáin is. Szarvasmarhában thromboemboliás meningoencephalitist, tüdőgyulladást, szaporodásbiológiai zavarokat és vérfertőzést okozhat. Juhban vérfertőzést, tőgygyulladást, mellékhere- és heregyulladást idézhet elő. Mindkét fajban gyakori a tünetmentes hordozás is. Kecskében a H. somni kórtani szerepe még nem igazolt.

A szerzők vizsgálataik során 7 különböző magyarországi juhállományban gyűjtöttek ondó- és heremintákat, valamint 5 szarvasmarha- és 2 kecskeállományban hüvelytampon mintákat. Légzőszervi tüneteket mutató állatokból orrtampon- valamint elhullott állatokból tüdőmintákat 14 település szarvasmarha állományaiban gyűjtöttek.

A mintákból megfelelő tenyésztési módszereket alkalmazva összesen 119, morfológiai, tenyésztési és biokémiai tulajdonságaik alapján Histophilus somni-nak meghatározott törzset izoláltak, valamint rendelkezésükre állt két típustörzs (ATCC 43625, ATCC 700025) is. A klasszikus bakteriológiai módszerekkel meghatározott baktériumtörzsek egy részének (75 törzs) összehasonlító vizsgálatát a BIOLOG MICROSTATION™ ID SYSTEM (Biolog, Ca) rendszerével végezték el. A rendszer 95-féle egyedüli szénforrás hasznosítása alapján, anyagcsere ujjlenyomat-elemzéssel fajszintű meghatározást tesz lehetővé, valamint kiválóan alkalmas a vizsgált törzsek közti különbségek detektálására is.

A vizsgált (75) törzsek kos (25 törzs) és kecske (11 törzs) genitáliákból, borjú tüdő- és orrmintákból (30 törzs) valamint szarvasmarha hüvelyekből (8 törzs) és szarvasmarha agyból (1 törzs - ATCC 43625) származtak.

A rendszer által vizsgált 95 szénforrás közül 42 szénforrást legalább egy törzs képes volt hasznosítani. A törzsek több mint 90%-a a következő szénforrások hasznosítására volt képes: α-D-glükóz, N-acetil-D-glükózamin, dextrin.

A borjú tüdő- és orrmintákból izolált törzsek esetén 1 (α-D-glükóz), a juh genitáliákból származó törzsek esetén 2 (dextrin, α-D-glükóz,), a szarvasmarha hüvelyből származó törzsek esetén 7 (dextrin, N-acetil-D-glükózamin, D-cellobióz, D-fruktóz, α-D-glükóz, D-mannit, D,L-tejsav), míg a kecske genitáliákból származó törzsek esetén 11 (dextrin, N-acetil-D-glükózamin, D-cellobióz, D-fruktóz, α-D-glükóz, D-mannit, D-mannóz, D-szorbit, turanóz, α-keto-vajsav, D-glükóz-6-foszfát) szénforrás volt, amelyiket az adott eredetű csoportba tartozó törzsek 100%-a képes volt hasznosítani.

A szerzők a szénforrás-hasznosítási mintázatok és a törzsek eredete közötti összefüggéseket törzsfa segítségével szemléltetik.