2011. március 27., vasárnap

Méretek (súly, illetve magasság)


Anya kecskék súlya átlagban: 30-70Kg
Bakkok súlya átlagban: 50-80 maximum(100)Kg
Újszülött kecskék átlagban: 1,5-4Kg között születnek
Marmagasságuk: 50-90cm

Szaporodás biológiai jellemzők


Ivarzási ciklusuk: 18-23 nap
Főivarzásuk: 12-36 óra
Vemhesség idő: 150-152 nap
Tenyészidőszak: Ősz (VIII-)
Utódszám: 1,7-3,0

Biológiai jellemzők


Testhőmérsékletük: 39-40C
Normális hőmérsékleti ingadozás: +5-+25C
Pulzus szám: 60-80/perc
Légzés szám: 15-30/perc
Ivaréretség: 4 Hónap
Tenyészérettség: 7-9 hónap

2011. március 26., szombat

Érdekes lény: félig kecske, félig birka!


LONDON – Különös lény született nemrég egy angliai farmon. A Lisa névre keresztelt apróság félig birka, félig kecske, s ezt nem a genetikusok mesterkedésének köszönheti. A világ talán első birkecslánya ugyanis normális úton fogant a farm egyik birkájának és kecskebakjának szerelméből. Lisa teljesen egészséges, feje inkább birka, lába viszont inkább kecske, de ez az édesanyját egyáltalán nem zavarja.
– Rendkívül ritka, hogy két faj egyedei párosodjanak egymással, de nem példa nélkül való – mondta egy állatorvos. – Gondoljunk csak az öszvérre, amely ló és szamár keresztezéséből születik, vagy a félig tigris-, félig oroszlánkölykökre. Birka és kecske ritkán vet szemet egymásra, de a kecskének közismerten nagy a szexuális étvágya. Lisa tehát a természet egyik különös tréfája, ám ezt még genetikailag is bizonyítani kell.
Forrás: Zug

Sakál jár rá a kecskékre!


Kunfehértó - Arany­sakálok dézsmálják a kunfehértói porták jószágait, legalábbis így vélekednek a helyiek.
Mint ahogy a Vasárnapi Blikk megírta, egy hete összesen 27 kecskét mészárolt le egy - akkor legalábbis azt hitték - környékbeli kutya. Az ebről azóta bebizonyosodott, hogy valószínűleg ártatlan, a helyi vadászok közül néhányan pedig arra a következtetésre jutottak, hogy aranysakál lehet a tettes.
- Az aranysakál, más néven nádi farkas (egy példányát láthatják képünkön) a délszláv háború idején kezdett visszatelepülni Magyarországra - mondta el egy vadász. - A farkasnál kisebb, némileg a rókához hasonlít. Emberre nem veszélyes, ritkán támadja meg a háziállatokat is, főleg rágcsálók, esetleg fiatal őzek a prédái. Ha viszont négyen-öten csapatba verődnek, a nagyobb állatokat is megtámadhatják.

Az Arany János Toldijában toportyánként emlegetett ragadozó nagyon jól rejtőzködik, évente legfeljebb tíz példányt kapnak puskavégre a vadászok.

Forrás:blikk

2011. március 17., csütörtök

Az árváknak segítségre van szüksége!


Ruandában több mint 400.000 árva gyermek él. Teljesen egyedül kell magukat ellátniuk, az életükért naponta meg kell küzdeniük, szenvednek az éhségtől. A CARE-segítők, mentorok szeretet teljes támogatásukkal az árvák mellett állnak, és iskolai oktatásban is részesítik őket.
A CARE segít – pl. kecskéket adományoz az árva gyermekeknek, így biztosítva jövőjüket! A friss kecske tej nemcsak táplálékul szolgál a számukra, hanem biztos megélhetési forrást is jelent!

15 euróval kecskét adományoz hat egy ruandai árvának!

2011. március 16., szerda

Paprikás Kecskeszalámi


Hozzávalok: 10kg Kecskehús, 10kg zsíros disznóhús (vagy Zsírszalonna), 45dkg só, 5dkg köménymag, 50dkg színes paprika (kalocsai különleges), 7,5dkg fokhagyma, 2,5dkg salétromsó.
A hozzávalókat jól alaposan össze dolgozzuk, majd lóbélbe, vagy vastag műanyag bélbe töltjük.

Jó étvágyat kívánok mindenkinek!

2011. március 14., hétfő

Rühösség


A rühösség kezdeti tünetei sokszor észrevétlenek, máskor a bőrelváltozásokategyéb okokkal magyarázzák (pl. allergia) és csak akkor gondolnak a rühösségre, amikor már pörkképződés, bőr-megvastagodás, vagyis az idült forma jelentkezik. A kezdeti tünetek: az orrháton, fülek tövénél, fülek belső felületén, a szemek környékén, a lábak hajlataiban a bőr kipirosodik, viszket, ha nagyon alaposan megnézzük, apró göböcskéket, majd hólyagokat látunk, melyek közepét vékony, vörösesbarna pörk fedi. Ezek később összefolynak, a hát, az oldalak és a combok felé is terjednek, korpaszerű pikkelyekké változnak, majd vastag, repedezett, szürkésfehér var borítja ezeket a területeket. A bántalom idültté válásával a bőr megvastagszik, redőket képez.

Az erős viszketés nyomán az állat vakaródzik, a bőr kisebesedik és a sebek gyakran másodlagosan baktériumokkal fertőződhetnek (bőrgyulladás).

Az állandó viszketés a sertést nyugtalanítja, a táplálék felvételt akadályozza, romlik a takarmányértékesítés, elhanyagolt esetekben (fiatal állatoknál) senyvességig fokozódó lesoványodás történhet.

Az atkák állatról-állatra, közvetlen érintkezés útján terjednek, a tartási helynek, alomnak és eszközöknek a terjesztésben csak másodlagos szerepük van.

A tünetmentes, de atkahordozó tenyészkocák és - kanok tartják fenn az állományban a fertőzöttséget, de bevinni valamely állományba is elsősorban ezekkel lehet.

A klinikai rühösséghez a fertőzöttségen kívül szükség van valamilyen ellenállóképességet csökkentő hatásra is (zsúfolt tartás, rossz higiéniai viszonyok, takarmányozási hibák, vitamin,- ásványi anyag-, nyomelem hiány, egyéb betegségek, pl. orsóférgesség, bélhurut, stb.

A lappangó stádiumot a stressz-hatások „fellobbanthatják„ (pl. malacoknál elválasztás, hízóknál falkásítás).

A betegség iránt a sertés bármely élet-korban fogékony lehet, a malacok anyjuktól már szopós-korban fertőződhetnek, de a tünetek leghamarabb 3-4 hetes korban jelentkeznek. Tenyészetekben a szubklinikai (tünetek nélküli) rühösséget bőrkaparék-vizsgálattal lehet megállapítani.

Noha a bántalomkezelésére számos készítmény (lemosásra, permetezésre, fürösztésre, „pouron”, vagyis kevés folyadék bőrre juttatva, injekciós

készítmények, takarmányba keverhető gyógypremixek) áll rendelkezésünkre, a gyakorlat szerint mégis alig van állomány, melynél végképp sikerül megszabadulni a rühösségtől. Ennek oka, hogy a kezelések eredményessége csak részben függ az alkalmazott szertől, fontosabb a szakszerű kezelés és védekezés, méginkább a megelőzés.

Gyakorlati hibák a kezeléseknél:

• az állomány nem minden egyedét kezelik;

• súlyos pörk-képződésnél nem puhítják fel, nem távolítják el a pörköket (paraffinolaj, erős kefével);

• a szer nem jut el a rejtettebb helyekre (fülek belső felületére, combhajlatokba, faroktőre, stb.)

• kevés a kezelések száma (az atkák elpusztításához 7-10 naponként megismételt, legalább 3-4-szeri permetezés, le-mosás vagy fürösztés szükséges);

• a kezelésekkel párhuzamosan nem gondoskodnak az ólak, berendezési tárgyak, eszközök lemosásáról;

• nem tesznek különbséget a szerek kijuttatása között (pl. ami lemosásra jó, nem biztos, hogy permetezésre is az, fürösztést csak malacoknál alkalmazhatunk);

• nem megfelelő koncentrációban, nem a használati utasítás szerint alkalmazzák a szert;

• nem a megfelelő időben és nem a megfelelő ideig alkalmazzák a készítményt (injekciók, premixek);

A rühösség megelőzését és az ellene való védekezést nagyobb állományoknál célszerű a technológiába iktatni:

• a tenyészkanokat félévente kezeljük;

• a kocákat a fiaztatóba történő telepítés előtt kezeljük;

• a malacokat falkásítás előtt kezeljük;

• a hízókat a hízószállásra való telepítés előtt kezeljük;

• a betelepítések előtt a falakat, padozatot, berendezési tárgyakat és eszközöket is mossuk le rühösség elleni készítménnyel (alapos mechanikai tisztogatás után);

• vásárolt vagy egyéb módon újonnan beállított sertéseket a karantén ideje alatt kétszer (7-10 napos időközzel) kezeljük;

• ügyeljünk az ellenállóképességet csökkentő tényezők kiküszöbölésére!
(f: agraragazat, Dr. Böő István)

2011. március 2., szerda

Körözött másképpen


Egy finom recept, próbáljátok ki:
Körözött másképpen:
1/2 kg kecsketúró
1 kis tubus majonéz
fél uborka meghámozva, apró kockára vágva,
1 db paprika szintén apró kockára vágva
1 db paradicsom kockázva
1 nagy fej vöröshagyma kockázva
1mokkáskanál őrölt kömény
1 kávéskanál őrölt pirospaprika
só ízlés szerint
Jól ki kell keverni, ha áll egy órát még jobb, mert összeérnek az ízek, aztán mehet a kenyérre (házilag sütött barnával a legjobb...)
Próbáljátok ki!

Recept küldője:(Zsilinszkiné Ditta)